A fali gázkazán alkalmazása

A falra szerelhető gázkazán, vagy becenevén a „cirkó” az egyik legszélesebb körben alkalmazott kazántípus. Egy viszonylag kis tömegű és helyigényű – ezért falra szerelhető -, ugyanakkor kiváló ár-értékarányú berendezésről lévén szó, érthető a szakmai térhódítása. Szaknyelvi becenevét a készülékbe be- és kilépő víz keringéséről, azaz cirkulációjáról kapta.

A háztartási gázkazán alaptípusai

A már említett előnyös tulajdonságai miatt ez a gázkazán nagyon elterjedt a háztartási alkalmazásokban, ugyanakkor többféle típusa érhető el kereskedelmi forgalomban. A hagyományos fali gázkazán készülékeken kívül létezik még kondenzációs kazán is.

A gázkazán funkció szerinti csoportosítása

Funkcióját tekintve egy háztartásban üzemeltett cirkó egy, vagy kétféle feladatot láthat el. Van, amit csak fűtésre használnak, míg egyes berendezések az előbbi mellett használati melegvizet is állítanak elő, mint másodlagos funkció. Ez alapján:

  • a fűtő cirkó: egy olyan berendezés, ami tulajdonképpen csak fűtési célt szolgál. Ettől egy háztartásnak még régebben is voltak melegvízzel kapcsolatos igényei, ezeket egy puffertartály, egy szivattyú és még némi csőszerelvény beiktatásával sikerült megoldaniuk.
  • a kombinált cirkó: ami már a fűtésen kívül melegvíz előállítást is lehetővé tesz. Az ilyen gázkazán általában nincs alapból felszerelve melegvizes tartállyal, átfolyós rendszere oldja meg a használati melegvíz-ellátást.

A gázkazán fűtési rendszer előnyei

  • fűtő cirkók esetén:
    • kis helyigény
    • relatív kis tömeg
    • alacsony zajszint (csendes járásúak)
    • minimális kockázatú technológia
      (az egyik legbiztonságosabb gázüzemű megoldás)
  • kombi cirkók esetén:
    • kis üzemeltetési költség
      (olcsóbbak, mint a tartályos vízmelegítők)
    • folyamatos üzemű melegvíz ellátás
      (állandóan adott vízmennyiség)

A gázkazán fűtés hátrányai

  • kombinált üzemű gázkazán esetében:
    • nem képes tartósan mindkét funkciót ellátni
      (fokozottan fűtés- és melegvíz-igényes időszakokban, mint például az őszi-téli évszakokban érezhető, hogy egyszerre csak az egyiket tudja igazán jól végezni.)
    • nem azonnali eredményű, hanem némi időt igényel a melegvíz előállítása, és annak csap felé áramlása
      (még ha ez az időintervallum nagyon rövid is)
    • fokozott vízigény esetén a vízhőmérséklet elmarad a várttól
      (pl.: ha egyszerre több helyen nyitják meg a melegvizes csapot, egyik helyen sem lesz tartósan igazán meleg)

A gázkazán környezetközpontú alkalmazásának előírásai

Egy 2015/2016-ban hatályba lépő 2013-as EU-s rendelet értelmében a nem lakossági/lakossági felhasználóknak csak olyan gázüzemű fűtéstechnikai eszköz telepítésére és üzemeltetésére adnak ki engedélyt, melyek teljes fűtési szezonra vetített (és bemért!) hatásfoka eléri a 86%-ot. Innentől fogva már alapból csak ilyen berendezések kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, melyeket kötelezően el kell látni a fentiek tényét igazoló tanúsítvánnyal, illetve energiacímkével. Az előírás nem vonatkozik a 400kW (kiloWatt) névleges hőteljesítmény fölötti berendezésekre. A szabályozás fókuszában azon egyedi fűtési rendszerű családi házak és lakások (lakossági felhasználás) állnak, melyekbe telepítendő gázkazán teljesítménye 400kW alatti, és melegvizes tartályainak kapacitása nem éri el a 2000 l(liter)-t. Ez a szabályozás a lakossági célú felhasználók kiadásait is csökkenti amellett, hogy egy környezettudatosabb szemlélet kialakítása sarkall. Tovább: kazán.