Példaértékű program a hazai sertéságazatért

A magyarországi kis- és közepes, valamint a nagyobb mezőgazdasági termelőket is összefogja a Bonafarm csoport tevékenysége

A statisztikai adatokból tudjuk, hogy a hazai sertésállomány jelentősen lecsökkent. Valamikor kilenc-tíz millió sertést tartottak Magyarországon, ma hárommillió alatt járunk, a kocalétszám pedig folyamatosan csökken. A nehézségek ellenére azonban a Bonafarm csoport célul tűzte ki, hogy néhány éven belül megduplázza hízólétszámát. A kistermelőket összefogó integrációs rendszerről és a további fejlődési lehetőségekről beszélgettünk Ádám Jánossal, a Bonafarm csoport két mezőgazdasági tagvállalata, a Boly és a Dalmand Zrt. vezérigazgatójával.

– Évek óta hallani, hogy a hazai sertéstartás padlón van, az állatlétszám folyamatosan csökken. Milyen stratégiát dolgozott ki a Bonafarm csoport a negatív tendencia megfordítására?

– A csoport egyfajta vertikális integrációban tevékenykedik, amelynek keretei között a Pick Szeged Zrt. számára szükséges jó minőségű sertésalapanyag meghatározó részét a Bonafarm mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalkozásai állítják elő. Több mint háromszázötvenezer darab hízósertést nevelünk föl évente. Az összes malacot mi állítjuk elő, a hízóállomány hatvan százalékát azonban nem a saját telepeinken neveljük. Körülbelül kétszázezer darab sertést az általunk integrált partnerek hizlalják fel bérhizlalási konstrukcióban. A rendszer alapja, hogy harminckilós növendéket helyezünk ki partnereinkhez. A tenyésztéshez szükséges gyógyszereket, a takarmányt, a technológiát is mi biztosítjuk, a súlygyarapodás után pedig bérhizlalási díjat fizetünk. Ez a rendszer mind a mai napig jól működik, több mint száz partnerünk van országszerte – köztük a kisebb termelők éppúgy megtalálhatók, mint a több ezer egyedet hizlaló partnerek.

– Mi a feltétele annak, hogy egy gazda bekerüljön a rendszerbe?

– Az együttműködés fő feltétele, hogy a tenyésztők rendelkezzenek legalább száz férőhelyes hizlalóhellyel – amely megfelel a jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak, és már benne van az a minimális technológia, amit elvárunk. Célunk, hogy ne az országban sok helyen jellemző, rossz hatékonyságú telepeken végezzük az integrációt, hanem korszerű, nemzetközi szinten is versenyképes telepeken hizlalják fel partnereink az állatokat. Hosszú távon csak ez biztosítja nekünk és partne­reinknek is a nyereséges termelést.

– Most a Bonafarm csoport háromszázötvenezer hízónál tart, ugyanakkor néhány éven belül megdupláznák a létszámot. Mi szükséges a sikerhez?

– Az integrációs program keretében már eddig is jelentős beruházásokat hajtottunk végre a csoporton belül – ma már több mint tízmilliárd forintnál járunk a fejlesztések területén. Tervünket körülbelül három éve fogalmaztuk meg, azóta nyolcvanezer darabbal sikerült növelnünk a sertéslétszámot. Ahhoz, hogy célunkat elérjük, szinte minden adottságunk megvan – a genetika, a szaktudás és a takarmánygyártás oldaláról is. Egyedül a férőhelyfejlesztésekben kellene tovább fejlődnie nemcsak a csoportnak, hanem a partneri körnek is. Ehhez újabb malac-előállító telepeket kell létesíteni, valamint olyan partnerekkel szerződni, akik hajlandóak a mi genetikánkkal sertést előállítani. Persze ez komoly beruházást és hosszú távú elkötelezettséget feltételez.

– Magyarországon a sertésállomány döntő része a nagy gazdasági kárt okozó betegségektől terhelt. Önök azonban a hazaitól eltérő genetikai állománnyal dolgoznak.

– A genetikát 2007-ben vásároltuk Angliából. Ez a világon elérhető legjobb genetikák közé tartozik a szaporodásban, súlygyarapodásban és a takarmányhasznosításban egyaránt – nem beszélve az állat-egészségügyi státusáról. A mi állományunk „nyolcasmentes” státusú, vagyis a nyolc nagy gazdasági kárt okozó betegségektől mentes. Előnye egyrészt az alacsony mértékű elhullásban jelentkezik, illetve abban, hogy lényegesen kisebb gyógyszerköltségekkel tudunk ezáltal termelni. A hazai sertéstenyésztés szempontjából hosszú távon is fontos lenne, hogy ebbe az irányba fejlődjön az ágazat, hiszen Nyugat-Európában egyre inkább elvárják a fogyasztók, hogy a vásárolt áru előállításához minél kevesebb gyógyszert, antibiotikumot használjon az állattartó. Hollandiához hasonlóan – ahol a baromfitermelők már antibiotikumok nélkül dolgoznak – nekünk is az a célunk, hogy a vásárló tiszta terméket vehessen le a polcról.

– Készülőben van a sertéságazati stratégiai terv, amely a jövő évben várhatóan napvilágot lát.

– Üdvözlendő, hogy az állattenyésztés felé fordult a kormányzat, hiszen évek óta beszélünk arról, hogy a növény- és az állattenyésztés aránya torzult struktúrát mutat. Azonban amíg a magyarországi mezőgazdasági kibocsátás csupán negyven százaléka állati eredetű, és a maradék hatvan százaléka kapcsolódik a növénytermesztéshez, addig a Bonafarm csoport mezőgazdasági vállalatainál ez épp fordított arányban jelentkezik. Forgalmunk, árbevételünk jelentős részét az állattenyésztési termékek teszik ki. Sikerült megvalósítanunk azt, amit a mezőgazdasági kormányzat régóta hangoztat – miszerint az állattenyésztést fejleszteni kell. Ezen az úton indultunk el és haladunk tovább, rendszerünket pedig, amelyben kis-, közepes és nagyobb mezőgazdasági termelő egyaránt aktívan és sikeresen vesz részt, példaként tudjuk a szakkormányzat elé állítani. Úgy véljük, hogy a Bonafarm csoport által működtetett integrációkhoz hasonló rendszerek jelenthetik a kiutat a magyar sertéstenyésztés számára.
Köpöncei Csilla