Faluközösségeknek

Komplex, helyi gazdaságfejlesztési keretprogram

A program küldetése,hogy a helyi erőforrások feltérképezésével, és összefogásával, a vidéki településeket sújtó gazdasági és társadalmi problémákat enyhítse, vagy megszüntesse.

Célja, hogy feltérképezze, láthatóvá tegye, és értéket adjon a helyi termékeknek. Együttműködésre, összefogásra, új ismeretek elsajátítására ösztönözze a helyi gazdaság szereplőit.

Animálja – szervezze – a helyi gazdaság résztvevőit, és erőforrásait, települési, térségi, megyei és országos szinteken, továbbá helyben is visszaállítsa a helyi termékek, a helyi piacgazdaság, valamint a MUNKA becsületét.”

A program első ránézésre egy online kommunikációs platform, céljai ugyanakkor ennél összetettebbek: Hátterében egy együttműködési stratégia áll, ami a rendelkezésre álló erőforrásokra, és helyi termékek fejlesztésére alapozott, helyi gazdaságfejlesztési keretprogramot ajánl települések közösségének.

Ez a közösség által támogatott – szociális alapú – komplex program, a nemzetgazdaságban rejlő, kihasználatlan foglalkoztatási és jövedelemtermelési kapacitásokat mozgósítja, a keletkező helyi jövedelmet fenntartható módon helyben, az adott településen illetve térségben, régióban tartja.

Továbbá, a helyi élelmiszer termelés és feldolgozás ösztönzése, helyi energiatermelés fejlesztése, lehetőséget biztosít a települések és az ott élők önellátási képességének növekedésére.

Helyi termékek: azok a termékek, amelyeket egy adott település, térség területén termelnek, vagy létrehozásukban a helyi gazdaság szereplői vesznek részt. A termelés során hozzáadott érték helyi szinten jelenik meg, és járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. A helyi termékeket elsősorban őstermelők és önfoglalkoztató kisvállalkozások állítják elő.

A program indokoltsága, megoldandó problémák:

– A települések többségének,- főleg a kisebb lélekszámúak,- gazdasági ereje, önfenntartó képessége nagyon gyenge, állami támogatások nélkül fejlesztésre képtelenek, de ami még ennél is nagyobb probléma, jelentős részük közel van a működésképtelenséghez!

– A települések többsége (beleértve a városokat is, mint kistérségi központok) nem rendelkeznek helyi ill. térségi gazdaságfejlesztési tervvel!

– A közösségi (Tsz-ek), és háztáji gazdálkodás, a felvásárló hálózatok „elsorvadása” (tudatos leépítése?), szinte kezelhetetlen munkanélküliséget, és kilátástalanságot, eredményezett a vidéki lakosság körében.

– Sok településen szinte teljesen eltűntek a helyi termékek, jellemző gazdálkodási formák, szakmák. A MUNKA elvesztette a becsületét!

– Rendszerváltás óta generációk születtek bele a munkanélküliségbe!!!

– A korábban jellemző helyi együttműködéseket, munkamegosztást felváltotta az egyéni érdekek érvényesítése, ami a közösségi értékek egyik legnagyobb rombolását eredményezte.

– A roma lakosság körében kialakult „negatív diszkrimináció” a munkaerőpiacon, a munka szocializáló hatásának hiánya, sok településen társadalmi feszültségekhez vezetett.

“Egy magyarországi, átlagos körülmények között élő község éves jövedelmének 75%-át a határain kívül költik el. Így a jövedelem mintegy 25%-a vesz részt a település gazdasági körforgásában, s képezi a helyi foglalkoztatás és fejlesztések gazdasági alapját. Európa fejlettebb régióiban ez az arány éppen fordított.”

Ezt a folyamatot az internetes kereskedelem tovább erősítheti, és bármennyire meglepő, ugyanakkor egyensúlyt is teremthet, amennyiben a helyben előállított és feldolgozott termékek, termények “láthatóvá válnak” a viszonteladók és közvetlenül az interneten vásárlók számára is.

Javasolt tennivalók, a problémák megoldására:

Időszerűvé vált, hogy az alulról (települési szintről) önszerveződő Helyi Termelői Körök, helyi együttműködések, jó kezdeményezések, Helyi Gazdaságfejlesztési Társulást alapítsanak (alapításukat követően Faluszövetkezet) ,és rendszer(hálózat)szerűen összekapcsolódjanak. A hálózatot felső szinten, a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Társulás, mint vezető integrátor, a meglévő intézményi, humán és pénzügyi kapacitások összehangolásával, állami földterületek közösségi használatba adásával, az Európai Uniós források célirányos felhasználásával tud támogatni.

A jelenlegi képzési intézményekre, hálózatokra építve elérhetővé teszi a szükséges szakmai ismereteket a kistelepülések közösségei, vállalkozói, szövetkezetei, non-profit szervezetei számára.
Képzési programokkal, – bevonva az Integrált Közösségi és Szolgáltató tereket (közösségi animátorokat), közösségi házakat, teleházakat, képzőközpontokat, falugazdász hálózatot –innovatív módszerekkel segíti elő a piaci és szakmai információáramlást az érintett szereplők között.

A jelenlegi rendszerek hiányosságai:

• párhuzamosan működő intézményrendszerek közötti kapcsolat gyengesége
• az alulról építkezés hiánya
• gyenge szakmai érdekérvényesítő képesség
• a helyi termékek sikeres fejlesztése érdekében szükséges feladatoknak sokszor nincs konkrét – és helyi – gazdája
• a lokális gazdaság szereplői közötti együttműködés nem megfelelő;

A Nemzeti Gazdaságfejlesztési Társulás (NGT) főbb jellemzői:

Alulról építkezés: a helyi gazdaságban érintett szereplők (vállalkozó, termelők, önkormányzat) összefogásával alapozható meg a rendszer. Ezen a szinten közvetlen részvétel van, ettől felfelé már csak képviselet.
A helyi szereplők érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (térségi, megyei, országos gazdasági társulások létrejötte.

Partnerség: kizárólag több partner összefogásával hozható létre a szervezet

Önálló cselekvőképesség: biztosítani kell a szervezetek számára azt a jogi és alapvető gazdasági, pénzügyi környezetet, mely a cselekvőképességet lehetővé teszi.

Szakértelem: kizárólag megfelelő szintű szakértelem jelenléte esetén válik működőképessé a rendszer. Ehhez oktatás és szemléletformálás szükséges.

Az NGT – szervezet kiépítésének célja:

• Komplex, integrált rendszerbe helyezni a helyi termékek előállításával és piacra vitelével kapcsolatos erőfeszítéseket. A szervezeti szintek egymással való szoros együttműködésében – kerüljenek egy kézbe – legyenek átláthatóak – a kutatástól, termékfejlesztéstől kezdve az információs rendszer működtetésén, tanácsadáson, pályázati rendszer működtetésén át a monitoringig a különféle feladatok.
• A döntéseket az érintettekhez minél közelebb delegálni, arra a szintre, ahol az adott problémákat, feladatokat a legjobban ismerik.
• Az érintetteket fokozottabban be kell vonni a lokális gazdaságpolitika alakításába. E cél eléréséhez nélkülözhetetlen az érdekeltek együttműködése, hosszabb távú célokat figyelembe vevő szemléletmódja.
• Felkarolni, elősegíteni, támogatni a helyi kezdeményezéseket, helyi aktív lokálpatrióta „kulcsemberek” bevonása a koordinációs munkába, biztosítani a helyi vállalkozásoknak a döntéshozatalban való részvételét.
• Összhangot teremteni a helyi, régiós és országos fejlesztések, valamint a marketing és kommunikáció területein.
• Az alulról építkezés szem előtt tartásával biztosítani az országos szint lefedettségét, és a HGT-k ösztönzésével és működtetésével kialakíthatóvá tenni a térségi és nemzeti GT-t.

Helyi Gazdaságfejlesztési Társulás (HGT) alapításakor a következő szempontrendszer, és elvárás indokolt:

• Önkormányzatok részvétele nélkül nem jöhet létre HGT szervezet
• Gazdaságfejlesztési koncepcióval, stratégiával rendelkezzen
• Vezető szakember – gazdasági menedzser – végzettsége, elhivatottsága
• Meghatározott alapvető feladatok ellátása

HGT szervezet finanszírozásának lehetséges forrásai:

• Tagdíjak;
• Központi támogatás (önkormányzat, állam);
• Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek);
• Pályázatok;
• Egyéb (szolgáltatások díjbevétele);

 

Helyi Gazdaságfejlesztési Társulás (HGT)

Elsősorban egy adott földrajzi egység, település, területén a helyi termékeket, szolgáltatásokat teljes körűen lefedő, vagy a lokális gazdasághoz kötődően tevékenykedő termelők, vállalkozások, szervezetek, önkormányzatok, és a lakosság együttműködésével jön létre. Fő célja a helyi termékek versenyképességének növelése, termelő hálózat koordinálása.

• új szervezeti struktúra, – a helyi gazdaságfejlesztésre alapozva – országosan egységesen kezelt, államilag is ösztönzött
• széleskörű részvételre alapozott
• versengés helyett együttműködésre helyeződik a hangsúly
• lehetővé teszi a változó kereslethez való rugalmas alkalmazkodást
• feladatok koordinált ellátása, partnerek közötti feladatmegosztás
• átláthatóság, egy kézbe kerülnek a tervezéstől a monitoringig a feladatok

HGT – szervezet alaptevékenysége:

Minden esetben az adott szervezeti szintnek megfelelően:

• Termékfejlesztés, projektmenedzsment
• Helyi termékek gyűjtőpont üzemeltetése
• Piackutatás
• Termelés, termeltetés, feldolgozás szervezése 
• Értékesítés – logisztika szervezése
• Információs rendszer működtetése
• Folyamatos kapcsolattartás, együttműködés
• Marketing kommunikáció
• Szemléletformálás, oktatás és képzés
• A vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás
• Érdekképviselet
• Monitoring

HGT – szervezetek javasolt működési formái:

A HGT nem jogi személy. Minden alapító és csatlakozó, együttműködő tagja önállóan, saját nevében tett együttműködési vállalása alapján és tartalommal vesz részt a Társulás tevékenységében. Társulási tag, a belépési szándéknyilatkozat aláírásával, csatlakozhat. A Társulás, az alapítói közgyűlésen nyílt, szavazással jön létre. Az alapítás időbeli hatálya határozatlan időre szól.

A megalapítását, ill. a tagság bizalmi megerősödését követően, céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet a későbbiek során, a következő keretek közözött végezhet.

  • Helyi szinten szövetkezet
  • Térségi és magasabb szinteken Nonprofit vállalkozás

Támogató és szakma-politikai partnerek

A szervezeti szinteknek megfelelően:

Nemzetgazdasági Minisztérium
Vidékfejlesztési minisztérium
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Belügyminisztérium
Járási kormányhivatalok
Megyei kormányhivatalok

Agrárkamara – szövetsége
Iparkamara – szövetsége
Államigazgatási háttér intézmények
Falugazdászok
Gazdakörök
TDM szervezet – szövetsége
MÖOSZ, TÖOSZ
LEADER szervezet – szövetség
Szakmai és érdekképviseleti szervezetek
Teleházak – szövetsége
TÉSZ – szövetsége
Áfész – szövetsége
Feldolgozó iparban érintett vállalkozások szövetségei
Közétkeztetésben érintett vállalkozások
Kereskedők – kereskedelmi láncok 

Lakosság
Civil szervezetek
Egyházak
Médiák

Összegezve: gyakorlatilag mindenki, aki a gazdaságfejlesztés területén érintett, és képes együttműködésekben gondolkodni.

Gazdaságfejlesztési Társulások Hálózata – Menedzsment szervezetének felépítése:

Nemzeti Gazdaságfejlesztési Társulás:

Irányító – szervezet: Megyei GT-k képviselői

Megyei Gazdaságfejlesztési Társulás:

Irányító – szervezet: Járási GT-k képviselői

Térségi (Járási) Gazdaságfejlesztési Társulás:

Irányító – szervezet: Helyi GT-k képviselői

Helyi Gazdaságfejlesztési Társulás – HGT:

Irányító – szervezet: Helyi gazdaságfejlesztési menedzsment

Tagsága:
Önkormányzat
Helyi termelők, mezőgazdasági vállalkozók (Helyi Termelői Kör)
Helyi gyártó, feldolgozó vállalkozások
Helyi kézművesek
Helyi fizető vendéglátók, ill. falusi szállásadók
Helyi szövetkezetek

HGT szervezet alapításának előnyei:

• A helyi gazdaság szereplői, a saját szempontjaik, érdekeik figyelembevétele mellett együttműködnek a helyi piacon
• Előtérbe kerülnek a helyben előállított termékek, a térségre jellemző specialitások
• Marketing költségek megosztása, megsokszorozódása, egységes arculat
• A térség piaci részesedése növekszik
• Információval való ellátottság javul, ezáltal kiszámíthatóbb működési környezet, adott helyi igényeket figyelembe vevő koordinált fejlesztések
• Döntéshozatalban való hatékonyabb részvétel
• Érdekérvényesítő képesség javul
• Szemléletformálás, fokozottabb felelősség kialakulása a közvetlen környezet iránt.

A Helyi Gazdaságfejlesztési Társulás alapfeladatai

Marketing kommunikáció

– piaci információk eljuttatása a termelők és szolgáltatók felé

– promóció, reklám

– közös rendezvények, szakmai programok szervezése

Értékesítési csatornák kiépítése, aktivizálása

– kereslet és kínálat meghatározása, folyamatos összehangolása

– helyi termék gyűjtőpontok, értékesítési pontok kiépítése, lehetőségek felkutatása

– információnyújtás a már meglévő értékesítési pontok felé

– közvetlen kapcsolattartás – a hálózat teljes szegmensében – termelőtől a fogyasztóig

– termékek eljuttatásának megszervezése/koordináció

Képzések szervezése, bonyolítása

– szakmai és lakossági képzések szervezése, megtartása

– tapasztalatcserék, tanulmányutak szervezése

– kereslethez igazodó új, illetve egyedi képzések kifejlesztése

– ökológiai fogyasztóvédelem

Új, innovatív szolgáltatások nyújtása

– a Társulás tagjai számára

– az általuk képviselt termékek, termékcsoportok, szolgáltatók számára

– innovatív kezdeményezések, mintaprojektek generálása

Környezettudatos gondolkodás formálása

  • környezeti nevelés, szemléletformálás

A Helyi Gazdaságfejlesztési Társulás, céljainak elérése érdekében együttműködik hazai és külföldi partnerszervezetekkel, programokkal, és a programjainak finanszírozásához szükséges forrást szponzorok bevonásával, megyei, regionális, országos és nemzetközi pályázati alapok segítségével, valamint a Tagok hozzájárulásával teremti elő.

Nemzeti Gazdaságfejlesztési Társulás, mint irányító, menedzsment szervezet koordinációs feladatai:

– Az önkormányzatok koordinátor szerepének erősítése, a helyi gazdaságfejlesztés stratégiai tervezésében és megvalósításában.
– A gazdasági társulások résztvevői és a fejlődésüket meghatározó fontos szereplők (szakértők, intézmények, hatóságok) közötti együttműködés koordinációja.
– Térségi, megyei szinten a gazdasági társulások összefogása, magasabb szintű kooperációjának megteremtése;
– A gazdasági társulások és a hozzájuk kapcsolódó szakemberek, civil szervezetek és a hatóságok, intézmények között párbeszéd ösztönzése;
– Térségi integráció, térségi stratégiai szövetségek kialakításának elősegítése/támogatása;
– Szektorokon átívelően a kormányzati és vállalkozó szférával stratégiai szövetségek alakításának ösztönzése a helyi gazdaság fellendítéséért;
– Ismeretterjesztés, jó példák ismertetése, a közvélemény informálása;
– A gazdasági társulás lényegi tartalmának, az elköteleződés jelentőségének lakossággal való megismertetése;
– A gazdasági társulással kapcsolatos tudások, példák, információk egy tudástárban való összegyűjtése;
– A közvélemény, az intézmények, hatóságok és a média tájékoztatása.
– Jó példák feltárása, bemutatása;
– Aktív „kulcsemberek” szakmai és anyagi támogatása, bátorítása tevékenységük köz-hasznosságában.

Miért érdemes egy település közösségének csatlakozni a programhoz?

– Jó apropót teremt arra, hogy az érintettek elkezdjenek beszélgetni egymással a helyi gazdaságuk jelenéről, és lehetőségeiről.
– Hálózatba szervezhetik a helyi termelőket, helyi terméket előállító vállalkozókat.
– Helyi gazdaságfejlesztési stratégiát, cselekvési tervet készíthetnek.
– Hatékonyan üzemeltethetik a helyi termékeket – gazdaságukat – bemutató információkat a helyipiac.hu rendszerében.
– Megtanulhatják feladatukat az együttműködés keretében, szerepüknek megfelelően.
– Együttműködéseket kezdeményezhetnek a helyi gazdaság szereplőivel, szomszéd településekkel, térségekkel.
– Szakmai, és civil szervezeteket bevonhatják a koordinációs munkába.
– Erősíthetik a helyi kezdeményezések (JÓ MINTÁK) és „kulcsemberek” támogatását.
– Az aktív résztvevők kezdeményezhetik a Helyi Gazdaságfejlesztési Társulás létrehozását, ami kis lélekszámú településenami később úgy működik mint egy Faluszövetkezet
– Közösségi beruházásokat valósíthatnak meg. (pl. vágóhíd, élelmiszer feldolgozó manufaktúrák stb.)
– Megszervezhetik településük önellátását.
 
Tisztában vagyunk vele, hogy rövidtávon nem minden településnek hoz látványos eredményeket a program elindítása, de meggyőződésünk, hogy több település és rajtuk keresztül több gazdálkodó együttműködése komoly lokális és nemzetgazdasági eredményt tud produkálni.

A program, nem csak Magyarországon, hanem a Kárpát-medence (magyarlakta) falvaiban is megvalósítható.